Hát, hétfő van, vagyis kedd, de visszadátumozok... tudom, ősi román szoci szokás, de elfelejtettem...


Egyébként nagyon jókat lehet röhögni az asztrológusnak intézett kérdéseken, pl szerelmi ügyekben (valakiket mindig megtalál a nagy lamúr, olykor már harmadszor... :-D). Felvidít, az látszik a görbén is, pont olvasom, és a komolytalanságoktól magamban fennhangon nevetek. Gurgulázva... kész, az ilyen embereket ki kéne találni. De nem lenézem őket, inkább aranyosak. Mint egy fűben hempergő kismacska... magas fűben, ahol a rövidlátó kertész fűnyírózik...

Aki esetleg további vidám percekre vágyik, így a vizsgaidőszak környékén, vagy az megkésett karácsonyi depresszióját kívánja elűzni, látogasson ide. Top 10-es. Vagy nézzen Office-t. Kurva jó!

A Kínai Néphadsereg üdvözletét küldi Tibet hegyeiből. Gyertek, csak gyertek, csodák várnak itten...

Kicsit össze vagyok zavarodva, nem tudom örüljek-e, vagy essek-é kétségbe. Mert eltelt 7860 nap. A bioritmusom meg ilyen. Kiszámoltattam a zinterentes asztromókus segítségével. Még azt is megsúgta, hogy a mérleg az aszcendensem, bár nem tudom, hogy ez most jó-e nekem.

Ezek szerint szerdára magam alatt leszek érzelmileg (nem új, de köszi grafikon), meg fizikailag is kikészülök, ellenben szellemileg szárnyalni fogok. Hogy fogom így elrontani a filozófia/lélektan vizsgát? Majd megsúgja egy kobold. Az éjjeli manó. Majd megkérdezem minden hétfőn, és akkor publikálom is. Az egész olvasótáborom előtt felfedem a bioritmusom.. bátorság!

Csak?



Vagy van rá racionális indok is? Nem befolyásolom az embereket...

Hatás, ellenhatás. Ha fejszével támadsz egy tanárra, Pápuán könnyen a fán végezheted. Szorul a hurok!

El sem hiszem, hogy az elmúlt 2 napban nem linkeskedtem, hanem a vigyázó szemeimet az egyetemre, meg az indexemre vetettem, és végre elkezdtem komolyan tanulni. A legőszintébb akkor vagyok, ha bevallom, hogy unalmamban vágtam bele. Elképzelhető lenne, hogy hiányzik az egyetem (ezt ki mondatja vajon velem? A Sátán? A tollaskígyó?), és nem tudok mit kezdeni magammal, a lelkiismeretem viszont nem hagyja, hogy lógassam a lábam a 20 akárhány fokos Balatonba (megj.: lófaszt nem, lusta vagyok lemenni almádiig...). Bár az Echo TV-n a meteorológus mihály még mindig a Vörös-tengert ajánlja, én meg manipulálható tömeg vagyok.

Ha már pedig megterítettem, lányos zavarban felszolgálom az odakozmált szójavirslit (Tescoban 300 HUF-ért kapható 30 ízes virsli, yeah). Szerencsére a penész leégett róla, és a füstös íze elveszi a keserűségét.. mint a sör egyes napokon. Visszaküldenek, menjek le inkább valami mirelitért. Közben persze beborul az ég, a közért előtt szobrozok, mert épp egészségügyi break van, amikor a szél az arcomba csap egy szakadt papirost, valami szamizdatnak tűnik, ahogy a kezembe veszem: számos farzsebet és táskát megjárt már, padok alatt dugdoshatták. Hát ha ez így van, akkor a gondolatai minden bizonnyal magvasak ahhoz, hogy egy 3 gyermekes anya is elolvassa. A szerző neve már elmosódott...

A szarnak nem kell pofont adni, mosolyogni kell rajta. Még ha a tükörbe nézünk, akkor is. Terroristák előre, fejeket le, repdesnek a Magyarok Nyilai!

Mostanában megszaporodtak a személy- és vagyon elleni bűncselekmények, nem olyan biztonságos az utca, mint régen. Igen, gondolok itt a megélhetészerűen segélyre hagyatkozó színes fémtolvajokra, de az elenyésző kisebbségre is. Valahogy meg kell védenie magát az embernek. Nekem eddig szerencsém volt, és nem is keveredek olyan helyzetbe, hogy bármikor is kiraboljanak. A nőknek azonban sokkal nehezebb dolguk van. Elsődleges cépontok a falkában portyázó ragadozók számára. Ha lenne barátnőm, neki vettem volna, így csak anyám kaphatott gázsprét a lokális csoportomból. Ez papika ízesítésű aeroszol hasonlít arra, amit a rendőrség használ, no nem az a régi, ami begőzölt emberekre fújva hatástalan... ez ellen még az alkohol sem véd. Kb 20 gramm a töltési súlya, remélem megéri az árát. Illetve sose kelljen használni, azt mondom!

Mindezek ellenére, nem szerettem volna, ha pont akkor nem működik, amikor szükség van rá. Vagy uram bocsá hatástalan, és csak felingerli a támadókat. De hogyan próbálhatnám ki? Az özönvíz előtt a tudósok önmagukon kísérleteztek, így én is arra jutottam, hogy legegyszerűbb, ha magamon próbálom ki. Kutyát nem lett volna szívem lefújni, és talán még barátságok is képesek lennének ezért megromlani. Mert ha lefújám, valószínű az lenne, hogy viccnek kicsit erős, ergó komolyan gondoltam... de mindegy, legkézenfekvőbb, és magától értetődő is, hogy beáldozom magam. Ezért  olyan 40-50 centiről, vagyis kartávolságból magam felé fordítottam a palackot, aztán az arcomba permeteztem...

Artikulálatlan üvöltés hagyta el a torkom, és asszem anyáztam is rendesen, még egy mondjon le is kiszaladt a számon, égett a pofám rendesen. Nemcsak szembe jó ez, hánytatni is, mert annyira ingerli a nyálkahártyát. Amitől viszont megijedtem, hogy hirtelen nem láttam semmit, mitha megvakultam volna. Át is estem a kisszéken, jól bevágtam a könyökömet. Persze, hülye voltam, hogy nem a fürdőszobában csináltam, de mindegy. Tapogatóztam a sötétben, aztán elborult az agyam. Vak voltam, de  hirtelen olyan késztetést éreztem, hogy elmenjek szavazni az MSZP-re, vagy legalább belépjek a pártba, alig tudtam megállni. Egyből szimpatikus lett ez a miniszterelnök, és érteni kezdtem a gazdasági reformokat is. Meg liberális jelszavakat skandáltam, miközben görcsben állt a nyelőcsövem-így kissé hasonlított a cigányvédő kirohanásokra. Aztán elkúsztam a csapig, és kiöblítettem a szemem. Jött a fény, és rájöttem, hogy mekkora barom is voltam. Látni jó. De legalább tudom már, mi zajlik le bizonyos emberek fejében. Csak ki kéne törölni a szemükből a csipát. Főleg most, hogy beindult a kampányuk...

Milyen jó is lenne, ha üzenni tudnánk a jövőbe, igaz? Nyomot hagynánk, olyan tanulságokat és példákat állíthatnánk az eljövendő generációk elé, melyekből okulhatnak, esetleg áhítattal tekinthentek az dicső ősökre. Sok a feltételes mód, a kelleténél tényleg több, de ettől kezdve vége. Csak kijelentések, tények következnek. Majdhogynem kinyilatkoztatások: az ősember a barlang falára mázolt, kő- vagy agyagtáblákat használtak a Folyóközi népek, Egyiptomban ott vannak a piramisok.. a kultúra bölcsője, az antik tudás méhe, Göröghon is kitett magáért. Nem maradnak le a rómaiak sem. Tulajdonképpen elsorolni is nehéz, hogy mit is tettek értünk a rómaiak. Aztán nagyot ugrok, mert nem szakdolgozatot írok.. divat volt időkapszulát készíteni, ami szerintem is vagány dolog. Abba lehetet levelet írni, meg ajándéktárgyat elhelyezni. Tulajdonképpen, ahogy kigondoltuk ezeket, vagy elástuk, a jövőben már meg is kaptuk, bár lehet, hogy az akkurátus énünk még végig kell hogy éljen 5-10 évet, de ahogy a kőtáblák is megvannak, és azokat is elkészítette valaki, úgy a kapszulánk is már megjelent a jövben. Ha valaki visszamenne a múltba, cselekedne valamit, a változást már érzékelnénk, pl ha lepisálná a tanácsháza oldalát, akkor ott nem nőne virág. Egyik pillanatról a másikra. Megérkezett az üzenet. Tehát egyből válaszolhatnánk is rá, ha működne az időutazás... de a lényeg. Tegnap kaptam a múltból egy üzenetet. Egy év késéssel ért ide, pont ahogy terveztem. Van egy vicces oldal ugyanis: http://futureMe.org, ott beállíthatjuk kedvünk szerint, hogy mit üzenünk, mikorra érkezzen meg, ilyenek. Hirtelen meg is lepődtem, hogy ez mi. Aztán elmosolyodtam. Ki lehet próbálni! Tessék csak, tessék!

Híreket beemelni lehet, ezért működünk...



Ezek után jobb ha felveszem én is tesóm piros pólóját... esetleg az én (hangsúlyozottan) barack színű, de sokat kritizált darabomat. Miket hallhatnak? Mit mondok bele a telefonba? Azért arra figyelek, hogy a kenderültetvényről ne tudjanak, még véletlenül se szerezzenek tudomást a félkatonai szervezetünkről. Az embercsempészetet is úgy intézzük, hogy a postaládák alján helyezünk el üzenetet egymásnak. Külön kis fakkokba. Meg ezzel már kezdek is leállni, morálisan ingoványos. Inkább helyette a prostitúció az, ami érdekelni kezdett, persze a konkurencia nem nézte jó szemmel áldásos tevékenységünket, de aztán megeresztettem egy telefont, hogy Gatto nem hagy békében élni, félnek tőle a lányok, kurvaszámba veszi őket... el is vitték, bár nem Csajkával, de úgy, hogy öröm volt nézni. Majdnem sikerült meglógnia, mert előbb küldték ki a vádiratot, minthogy megvádolták volna... de kicsit lassú a srác. Ha a lebukás szélén állok, remélem majd a Magyar Posta elintézi, hogy előre tudjak a dolgokról, és majd kiszökhetek Mexikóba, vagy Argentínába, ahol a náci háborús bűnös haverok élnek (G. Bush és Ehud Olmert mostanában elfoglaltak, rádásul ők igazi nagy halak, meg se merném szólítani őket). De Ausztrália sem semmi ország, ott is van kapcsolat. Szerintem Új-Zélandra megyek, esetleg összedobok valami viskót Tasmánián, és az erszényes ördögök megmentésére teszem fel az életem. Ki tart velem? Olyan cukik... belülről eszik meg az áldozatot! Egyébként vannak koalák, meg kacsacsőrű emlősök is... azt nem tudom, hogy a kőmacska ott is elterjedt-e, de hóvarjút már láttak a magashegységekben. Ez pedig feltételezi a macska elterjedését is, hisz a legfőbb tápláléka a kőmacska-kölyök. Ugyanakkor a trió harmadik tagjára, a kurvanyestre nem utal semmi nyom, pedig ő a kőtojásokat veszélyezteti.

Amitől viszont nagyon tartanom kell az az, hogy MSN-en olykor megbolondulok, és felfedem a lelkem titkait. Ezek meg megismernek, Nomen est omen, meg tudnak fogni majdnem mindent! Csapdába csalni, az megy! Hajaj... Talán még az a szerencse, hogy legtöbbet hallgatok, és csak tanácsot próbálok adni, de talán pont ez a beugrató része a dolognak, hogy én is megnyilatkozzak, és akkor rámsütik a kireksztő, hetero, nacionalista, gondolatbűnöző címkéket. Van hely bőven, köszönöm a bókot! De előtte kérnék valami helyi érzéstelenítést! Lehet, hogy egy Whisky is megtenné, de egy.... és most rábasztak a megfigyelő tisztek, mert nem fejeztem be! Nem tudják mire vágyok! Hűha, netán valami kábítószer? Gyógyszer lenne a titka? Vagy emberi embriókat fogyaszt? Hisz az másnál sem működött! Szűz lányok vérét issza ( még Báthory Erzsébetnél is torkosabban) netán? No nem, a zsidó közösség tiltakozna, övék monopólium (sátáni kacaj)! Bocs srácok, nem mondhatom el!

Akkor van probléma, ha pl bepoloskázzák a gyakran látogatott helyeket. Sörpince, háztető, vagy a veszprémi utca. Nem is adok ötletet. De ha már itt tartunk, a legnagyobb titkokat általában a Halál-völgyében, meg a szennyvízcsatornában szoktam felfedni! Csak oda ne tegyenek lehallgató berendezést. Meg a miskolci/ózdi/zámolyi cigánytelepen... azt nem kéne!

A lényeg, hogy hiába vagy paranoiás, előbb utóbb megtalálnak.

Kurvára. Tényleg.. tépem a hajam, a fejem meg a falba verem. Este 11 után. A házmester megint. Megint. Mindig ugyan az. Retro-lemezek végtelenítve. Így nem épül ki az úttörő őrs, el lesz majd hanyagolva, belepi a rozsda. Ilyen düledező épületek fognak majd állni ottan, talán egy-egy emlékmű hirdeti az utókornak, hogy tanuljatok. Persze ne azt, amit a fejetekbe akarnak sűríteni. Magatokat értékelni, megérteni.. mert a világot kívánom megösmerni, látni, tanítani... aztán így a perszonáluniómon túl sem jutottam. Le vagyok horgonyozva egy 713 méteres tó közepére, ami hegyomlással keletkezett, és már sosem éri el a tengert. Letépte a szél a vitorlát. Viszont, azt mondom, basszák meg a sziklák, robbantsunk utat, áradjunk ki. Vigyázni, jön a víz..

A könnyektől küszködve ragadok most billentyűzetet. Nehéz a szívem, de tudom, nem lehet a bánat eledele. Még az olyan roppant nehéz pillanatokban is reménykednünk kell, mint ez a mostani. A remény az, ami segített átvészelni a vérzivataros századokat, erőt adott, hogy felálljunk a padlóról, és továbblépjünk. Miként Krisztus, cipeljük a keresztet. Bizakodás nélkül elvesztünk volna, az első őszi szellő elsodort volna, vagy ha valami csoda folytán azt átvészeljük, a tél dere, és a hajnali fagy már megrekesztette volna életünk folyamát. De ilyen az ember! Küzd, és mer hinni. Ezzel próbálom magam nyugtatni. Mérsékelni még ebben a drámai órában... kihasználni az időt, ami megadatott. Szerencsésnek kéne tartani magam, hogy eddig Vele lehettem...

És látá az úr, hogy ez jó... én is így voltam valamikor hajnalban, csak épp azt láttam, hogy ez így rossz. Tehát meg kell jegyezni, később fel lehet használni! És valóban. Reggelre kelve megfejtettem a titkát. Mire is lehetne használni, ha nem másra, mint lógásra... De ne vágjunk az elébek dolgába!

Nem kell hozzá komoly előképzettség, elég ha üres hassal indulunk neki az éjszakának. Ha szeretjük az egzotikus dolgokat, egy kis rosszkedvvel is megbolondíthatjuk, ki-ki ízlése szerint. De ezután ne sajnáljuk a hozzávalókat! Legjobb persze, ha előtte már feltérképeztük, mit szeretünk. És mennyit tudunk fogyasztani. Nos, ebben a minőségben nem ajánlatos azzal kísérletezni, fele is elég lesz mondjuk sörből, vagy röviditalból, pálinkából, stb... vegyünk tehát 4 sört, adjuk hozzá az üres gyomorhoz. Fűszerezzük válogatott tévképzetekkel. Adagolás közben kipróbálhatunk új dolgokat is, bukfencezhetünk a fűben, ha még soha nem tettük, lövöldözhetünk légpuskával az éjjeli baglyokra, vagy járhatunk halogén izzóval a sétálóutcán, magunk köré gyűjtve, és megsütve a pillangókat. Igen, az olyan pilléket. Részemről a szivart ajánlom, ehhez nem volt szerencsém. Persze az első után, a másodiknál már nem mondhatjuk, hogy nincs hozzá gyomrom. Mert ha egyszer belekóstoltál, ésatöbbi. Vagyis lehet, hogy azelőtt csak passzív dohányos voltál, már az is megedzett, a legelső szivar viszont tovább acélozott, nem lehet sírni-ríni. Ezzel még nincs kész a koktél, mert ekkor még lehet, hogy menekülőre fogjuk a dolgot. Fontos, hogy ezek után fogyasszunk valami egészségtelent.. nem reklámozunk, de illik fogyasztani. Ételre gondolok természetesen. Oldja a gyomorban a feszültséget.. annyira, hogy nem sokra rá kirohanjanak, és együtt, barátokként intézzenek támadást a gaz környezet ellen, és vizuálisan szennyezzék az amúgy is rejtegetnivaló állapotokat.

És íme, kész a mestermű. Másnap, vagy még aznap lehet mondani édesapának, édesanyának, nagyinak: Drága szülőm, életem adója (hmm), az éjjel rosszul éreztem magam! Most sem vagyok túl jól! Ne kelljen ma iskolába mennem! Mire a szülő: Ó, rendben van fiam/lányom, maradj itthon, és pihenj! Ne feledjétek, mit mond a Biblia! Tiszteld Apádat és anyádat!

Szóval gyerekek, nem felejteni! Írjátok fel egy cetlire. Ha nem vagytok olyan türelmesek, javaslom igyatok valami olcsó (300-350 forintos) árfekvésű szőlőlevet, lehetőleg legyen savanyú, és meleg is. Az íze ha rossz, annál jobb. Ez is garantáltan megteszi a hatását! Aztán nem pocsolni, mert fizettetek érte!

Kiemeltem a bejegyzés aljáról, kiteszem az asztalra. Lássuk a forráskódot.



Most már senkinek sem lehet kifogása, nincs apelláta, vagy alkotmány bíróság, Strasbourg se véd meg, a jogvédők és emberjogi aktivisták fülüket, farkukat behúzták, és nem a terror miatt, hanem azért, mert nincs mit tenni. Tehát tessék csak előlépni, nem kell szégyelni, én se örülök, hogy így van, de ha egyszer így alakult: kapjátok már be! Köszönöm, köszönöm az elismerést. Virágot itt, bonbont nem szeretem. Aki azt hozott, feleslegesen fizette be a mocskos, tolvaj kormányának a forgalmi adót. Had nyílvánítsam ki, mennyire le vagyok kötelezve: mindezt a szüleimnek, az ismerősöknek, barátoknak, a társadalomnak köszönhetem. Nélkülök nem sikerült volna! Hallaluja.

Az élet egy nagy mókamester, szeretem a humorát. Fekete, de én nem vagyok fajgyűlölő. Morbid, mint a több kukában egy kisgyerek (az egy kukában több gyerek meg morálisan ingoványos, ugyanakkor nagyon pedofil). Megmutatja magát, lépten nyomon, és nem átall a válladra szarni, vagy az arcodba csapni az igazságot. Ha van hozzá szemünk, észre is vesszük. Ha elég paranoiásak vagyunk, következtetéseket vonunk le belőle, tényként állítjuk be, és elkezdjük hinteni a hamis igét. A hamis prófétákat pedig megégetik. Az igazakat is, csak őket a sárban meg mocsokban kell keresni, a hamisak országokat vezetnek...

Őrölnek a malmok, gördülnek a kövek. Így van ez Kis hazánkban is. Illik szidni, mert az ma sikk, és szokás védeni, mert ma az tabu. Mégis, ha  produkálja magát, tökéletesen adja elő, miért ne tapsoljam vissza? És miért ne örökítsem át.

Mint derült égből a villámcsapás, úgy lepett meg engem a Magyar Jelen a minap. Szakadt volt, a haja zsíros és csapzott. Egy tolókocsi vitte, a fantomlábát a szél fútta. Por lepte, kosz fürdette. Ahogy kissé ingatagon, szemét lesütve közlekedett a pályáján, csöngetett, mint a villamos: hurákolt, minden bizonnyal a föld kipárolgott mocska ingerelte a bagótól már kiszikkadt tüdejét, majd ízesett szellentett, melyet a falak egészen öblösre torzítottak, így még akkor is felhívta volna magára a figyelmet, ha nem csodálom Őt. Őseink egy gyönyörű asszonynak ábrázolták az országot, amit például az orosz medve, vagy a kétfejű osztrák sas fenyeget. Mostan a címerállat a Pannon pumából lakmározó Hun hiéna lenne, és a legfőbb szimbólum pedig egy ilyen szürreális jelenség: Dús hajába tép a szél, kék szemében ott a szenvedély, foltos, sokszín ruhája oly sokszor elszakadt,
álma adja az álmokat. Ő az, kicsit mi is: elhanyagolt, elfeledett, testileg hibás, de gusztustalan. Isten hozott...

A kőmacska egy mostanáig kihaltnak hitt, de már az ősidőkben is kialakult primitív macskaféle. Az emlősök azon ritka csoportjába tartozik, amik kemény héjú tojással szaporodnak. Ez a kőtojás nevet kapta. A magyar kutatók akkor bukkantak rá ismét az állatra, amikor egy falusi környezetben különböző néprajzi vizsgálatokat végeztek. Feltűnt nekik, hogy a helyi nyelvjárásban többször is utalnak egy eddig  (számukra) ismeretlen élőlényre.

Tegnap majdnem úgy ért véget a napom, mint egy erőtől duzzadó, fiatal csillagnak. Nem, se nem szívtam, se nem rock 'n roll, sajnos nem törtem össze egy szép autót sem, hogy fiatalon, ránctalanító kezelés nélkül bocsássanak vízre (erről majd egyszer)... Hanem mint egy nagytömegű csillag, aki zabálja az energiát, emellett fényesebb a környező társainál, még innen is frankón látni. Az hogy mindez már megtörtént évezredekkel, vagy milliókkal együtt, mindegy. A fény lassú. Amire ideér, lehet hogy már egymásnak estek az égitestek, vagy mint a Teremtés oszlopai, már rég megsemmisültek (ettől majdnem könny gyűl a szememben, nemcsak a névadás, a szépség is lenyűgöz...). Hiába, senki sem lehet próféta a saját hazájában, másnak mutat utat.

Akkor, hogy ez a csillagászati átközés lassan kibontakozik, magyarázom a magyarázhatatlant. Magas lángon égtem, jó volt a kedvem, bár senki nem volt vevő rá... aludtak. Lementem majdnem futni a ház köré, szemetet is ki akartam vinni, csak 4 emelet, nincs is hideg. Aztán a grafomániámban éltek ki a feles energiát, de az internet is elfogyott, annak ellenére, hogy én még izzottam. Nem is éreztem, hogy közeledik a vég, a wikipedia szerint a szuperóriások pár millió év alatt kiégnek, én meg nem néztem, hány óra is van. Aztán szupernóvaként, a galaxis legfényesebb jelenségeként tündökölnek ideig-óráig. Hogy ez lesz, azt nem tudom.. most lejebb csavartam a dolgot. Tegnapi nap tanulságos volt... már ágyban voltam, párnák között. Azt határoztam el magamban, hogy én most Kantot, meg Descartes-t meg Hume-ot is megértem, de akkora a disznóól az asztalon, hogy nem találtam meg. Vagy valaki eldugta. Sajnos ekkor a düh megmételyezett, megsértődtem, mp3-at viszont megtaláltam. De untam, és akkor megtaláltam a Hasonlóságot. Leltem, vagy ő engem?

Készül bizonyára a román másodosztályra az itthon méltán népszerű, nagy múlttal rendelkező futball klub. Ugyanis fiatalokkal erősít. Ezt írja a cikk, tényleg, aki nem hiszi, annak utánnajárok. Azt hallottam ezzel kapcsolatban, hogy a Magyar Gárdából is toboroztak tagokat, de ők elfoglaltságra hivatkozva nem vállalták a feladatot. Ennek ellenére Bobby Davison szerint az új szerzemények- koruk ellenére - már könnyeden betörnek egy rendőrsisakot, felborítanak egy rendőrlovat, és ha kell, utánna még meg is basszák lovastul, nyergestül, szerszámostól. Ezt ők maguk a szittya leszármazásukkal magyarázzák.  "Nagyon jó a srácok állóképessége, nagyon jó. A szurkolók meg lesznek elégedve velük, és az ellenfél is megjegyzi majd a nevük! Ha idegenbe megyünk játszani, jobb ha felkészülnek...". A mester a következő évi szezonra alapos veréseket ígért. Ezt megerősítette a B-közép vandáltábornoka is, aki még annyit tett hozzá, hogy "fasszopó Újpest". Továbbá azt is, hogy "mindenki cigány". A cikk írója kételkedik. Az utóbbiban...

 

Már van értelme az életemnek. A vége. Hogy legyen egy szép lezárás. Ne csak kavarogjak, mint a srácok a Ponyvapottingban.

Rovarirtót hányt, ezzel megmérgezett 54 embert

Klórpikrin tartalmú rovarirtóval ölte meg magát egy japán gazda. A megmentésén dolgozó orvosok ki akarták mosni a gyomrát, ettől a férfi elhányta magát és a mérgező gáz 54 orvost és ápolót mérgezett meg. Ja, itt folytatódik...

Szóval, ahogy a lányok szokták a kólára mondani: meg hát, úgy én is megtaláltam az értelmét. Ilyen stílusosan akarok meghalni. Jól berúgni, zenét hallgatni, csajozni, aztán rovarirtót inni, és sugárban hányni a mentősökre, a megmentőimre. Nem kell a szánalmuk. Azt hiszem, vagy a melegparádéra, vagy egy városligeti Majálisra időzítem a dolgot. Elkenem a kétkedők száját. Már azt is tudják a kíváncsi gyerekek, hogy mi az, ami öl, butít, és nyomorba dönt (gyomorba önt, miért rímel rá?): A klórpikrin egy igen illanó, orrfacsaró szagú rovarirtó, amely légzési nehézségeket okozhat, de bizonyos esetekben, nagy mennyiségben belélegezve halált is okozhat. Na, ez most be is jött. Amúgy tök aranyos, uszkár formája van ennek a molekulának...

Azért megint elöntenek minket a fontosabbnál fontosabb hírek:

• Elfogták a makói hármasgyilkosság feltételezett elkövetőjét
• A várandós Angelina Jolie cicit villantott Franciaországban
• Szili Katalin elsírta magát a házbizottság előtt

Persze a tanulság, hogy szemetet nem kell olvasni. Azért nem árt, ha tájékozott az ember. De bedugni a farkát a ventillátorba, azért az már ostobaság talán.

Az életet szinkronizálva lehetne könnyen megérteni. De a szinkronokat rendre elbasszák. Nem azt fordítják, mint amit kéne. Mást jelent eredeti nyelven. Szófordulatok és társaik. A feliratozás már közelít a tökéleteshez. De jobb, ha az egészet nézed. Az esszenciát, a harmóniát csak így hallod és érted meg. Meg kell tanulni az apró nüanszokat, trükköket. Az ördög a részleteket kedveli, oda vackol, aztán jókat bújócskázik velünk. Bele kell halni. Már aki olyan hülye, hogy belehaljon. Mert nem úgy van az, hogy aki hülye, haljon meg. Fordítva: aki meghal, az hülye. Nem kell.

Mostanában egyre negatívabb vagyok, cinikus, sőt morbid. Érzéketlenül viszonyoluk a tragédiákhoz, amin meg kéne ütődnöm, és sajnálatomat kifejeznem. Ez nagyon örvendetes, a nyugati kultúra hosszú vajúdás után csak életetadott egy ilyen üres, magas érzelmi küszöbbel rendelkező, már-már alig sokkolható torz lénynek. Mi másra is lenne jó az a sok mocsok, halál ami a TV-ből jön? Demagógnak tűnhet, és a tájékozottság mégiscsak az egyetlen biztos pont a zűrzavarban, mégis, egy dolog hogy azt mutatják, amit szeretnének, hogy lássunk, a másik az, hogy amit mutatnak az is meghatározó lehet később: ha ehhez van gyomrunk, ahhoz is kell/lesz, hogy jobban befogadunk bizonyos intézkedéseket, amiért máshol már a tengerbe kergették volna a kormányokat (csak egy példa).

Mi történik tehát? A probléma csak akut, gyors lefolyású érdektelenség, áttételes morbiditással, de vigyázni kell. Ha azt hallom, hogy valami osztrák barom az erőgépével (ami egy Mazda típusú személygépkocsi) belerohant egy defektes Suzukiba a leállósávban, mire gondolok? A defekt miatt riasztott sárga angyal -aki helyett a fekete jött- vajon benyújtja a számlát a hozzátartozóknak, a kiszállás miatt? Esetleg kedvezményt ad, mondjuk 5%-ot, mert ügyfelet szereztek neki. Sajnos csak simán gusztustalan lenne a dolog, ha nem lenne benne ráció, és nem tartanám elképzelhetőnek...

Tegnapelőtt ismét próbálták megzavarni a nyugalmam. Újabb szörnyűség sokkolja a dolgos sógorokat, akik ugyan németek, és nem is sógorok (földrajzi ismereteim szerint Bonn már nagyon is NSZK), de nagyon is jól összeillene a lányához nagyon ragaszkodó apukához a történetünk főszereplője. A hölgy három újszülött (szebb szó, mint a csecsemő, olyan fennkölt) tetemét rejtegette, lefagyasztva őrizgette a pincében, egy hűtőládában. A szerencsésebb gyermekek, egyikük 18, a másik 24, bukkantak rá szegénykékre. Kerestek valami kaját, pizzára vágytak, ezért áttúrták a fagyasztót. Nagy volt a káosz, egyre mélyebbre ástak, amikor egy zsákocskában a talján eledel helyett lefagyasztott testvérbátyjára bukkant a már minden bizonnyal éhes-aztán keserűséggel jóllakot fiútestvér. Az anyát vizsgálják, őrizetbe vették, de olyan állapotba került, hogy nem lehet kihallgatni. Hallottam, ahogy a lakótelepen sorra hűlnek el az emberek, csodálkoznak, szörnyülködnek a tragédián. Én erre rendeltem egy pizzát. Ha már annyit reklámozták. Tán tudat alatt ezt sugallták? Akkor sugalhatták volna, hogy ne tormásat vegyek, mert az szar...

Elgondolkodtató eset az is, amit az előbbi kapcsán találtam. Kerestem a referenciát, vagy mit, cikket, amit belinkelhetnék, hogy bizonyítsam, nem csak a levegőbe beszélek. Csak most bukkantam hát rá erre. Egy NDK-s kollegina 9 gyermekét ölte meg, szintén újszülötteket, feldarabolta őket, és virágcserepekbe rejtette a darabokat. Ennek ellenére a  népszokások alapján nem mondanám gonosznak. Hisz aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Maximum sikeres nem lehet ezentúl.

Aminek az apropóján a bejegyzés született, az egy tegnapi szaftos hír. Index főoldal, bulváros téma. Ezt sokan szeretik, a cím engem is magával ragadott. Ezt harsogta nagy betűkkel: Menőségből lett öngyilkos az emolány. Ez a nekemvaló! Tizenhárom éves volt a szívem szottya, és az emeletes ágyára akasztotta fel magát. Nagyon belélte magát a dologba, bár csak két hete volt tagja a társulatnak. De már volt kedvenc zenekara is! Szarul játszhatott a gitáros egy akkordot, vagy nem tudom. Ez lett az eredménye. Mégis, támadt egy sanda gyanúm, hogy ez egy blöff. Hovatovább, egy jól átgondolt, és álcázott hirdetés (nem úgy mint egy bizonyos cégé, amit most nem találok meg). Valószínű az IKEA új terméket kíván piacradobni, mégpedig egy egész ágyszettet, köztük emeletest is. És most ezzel promózzák maguk: erős, stabil, bevizsgált. Gyönyörű kilátást is biztosít (ha már fel tudta húzni magát rá, nem lehet alacsony). Tisztára, mint Scarlet. Aki kitalálja, melyik termékről beszélünk, a megjelenés dátumát, vagy a típuskódját helyesen megtippeli, és a megfejtést elküldi emelt díjas SMS-ben a 1791-re IKEA jeligével, megnyeri az ágy limitált pédányszámú, esetleg dedikált verzióját.

Veszélyes ez a végállapot, nem ajánlom másnak. Ugyanakkor vidámságr is okot adhat, már tudok nevetni felhőtlenül. Az viszont nem hagy nyugodni, miért jutunk idáig. Éberség elvtársak, mert a média nem alszik!

Osama, Mahmúd, Kim Dzsong türelem! Lehet, hogy nem a ti életetekben következnek be ezen változások - holnap mehet a szárnyasbomba, ezzel együtt kell élni. Az amerikai társadalom halálra van ítélve. Környezetszennyez, meg tudattalan droid a legtöbbje, de inkább a keresztény redneck a legjobb szó rá. Már a megnevezett rétegre. Erről szól a bejegyzés. Isten óvjon tőle (sic!), hogy sárral dobáljam a legtöbb hívővel rendelkező fantasy-közösséget (itt direkt voltam cinikus, egyébként nem szép, de hangzatos, és nem is szoktam szándékosan mocskolódni), mindenkinek jogában áll hinnie, és nem hinnie. Boldogabbak is nálam. De visszatérve a gondolatmenethez, odaát elfajzott emberek élnek. Nem is azt mondom, hogy a cukorbetegség viszi el őket, bár alattomos, gyors, és innen nézve vicces folyamat lenne, hanem azt, hogy már már odáig fajult a bigottság és a prüdéria, hogy egymáshoz talán csak bottal érnek, esetleg fényképről látják egymást ruha nélkül, azt is fél évesen, műanyagkádban. Fröccsöntöttben. Made in China. Tehát ne is várjuk tőlük, hogy szexualizálják egymást. Esetleg a kamionosok a csálécsöcsű stoppos picsákat, de ők nem számítanak. Ennek következtében, amit mondhatunk függönyön keresztül baszásnak is, ki fognak halni. Nem sterilek, egyszerűen droidok. Teljesen síkértelmű organizmusok. A gólya pedig szakszervezeti tag, és nem fog zéró pénzért extra munkát válalni, és a szabadidejét feláldozni a karvalytőke oltárán (nem szabad zsidózni, az nem PC). Azt várnám most el magamtól, hogy bizonyítsam is az állításom. Mert a bigott, szűklátokörű, betokozódott agyú, prűd szavak csak a szókincsem csekélységére utalnának. Majd mellékelek cikket is... most megyek krumplistésztát enni!

Szóval itt állunk meztelen, helyesrási hibáktól hemzsegőn - ami a normális, nonkonformailista élet velejárója. És nem a magyar krámpliról beszélek lélekszakadva... Persze,ez már hagyományos. De miért is? Nem én vétem el először a billentyűt. Itt sokkal többről, rólunk van szó. Helló, jobb lenne ébredni. Meg a megszokott részletek.

Mégis, tartható-e a fejlődés, akár devalvációnak, akár evolúciónak értékeljük.... Talán erre a válasz a 42??? A meghatározó értékrendet a zászlajukra tűző pojácák beleszólnak a világ irányításába, kisujjuk intése felér egy népvándorlással (amit tudjuk, Kiszel Tünde ébredése indított el), kiirthat népeket, megbélyegezhet másokat... azt tudjuk, hogy Izraelbe több amerikai segély megy, mint egész Afrikába? De a lényeg, amit a végére megtaláltam: miért nem adnak az embereknek úgy szavazati jogot, hogy előtte megvizsgálják, hogy beszámítható-e. Így nem látnán olyan díszes társaságokat mondjuk, mint a minap a Városligetben, de talán nem is kéne temetnünk a Pannon Pumát, és nem is kéne a Hun Hiéna elől bujkálnunk...

Tehát, ha hiszünk a pszihoanalitikusoknak, az elfojtott szexualitás komoly mentális problémát okozhat. Főleg tömeges mértékben. Ha már csak a kóborállam baszkodja őket, jobb hátrébblépni. És írni róla, írni!