Esti ima - helyett
2008.05.19. 01:03 | Prophet | 2 komment
Az életet szinkronizálva lehetne könnyen megérteni. De a szinkronokat rendre elbasszák. Nem azt fordítják, mint amit kéne. Mást jelent eredeti nyelven. Szófordulatok és társaik. A feliratozás már közelít a tökéleteshez. De jobb, ha az egészet nézed. Az esszenciát, a harmóniát csak így hallod és érted meg. Meg kell tanulni az apró nüanszokat, trükköket. Az ördög a részleteket kedveli, oda vackol, aztán jókat bújócskázik velünk. Bele kell halni. Már aki olyan hülye, hogy belehaljon. Mert nem úgy van az, hogy aki hülye, haljon meg. Fordítva: aki meghal, az hülye. Nem kell.
A bejegyzés trackback címe:
https://nemigazorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr80476184
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lajoschka 2008.05.20. 13:46:14
Szerintem az apró nüanszokat, trükköket már nagyon kevés ember szeretné, annál kevesebb tudja megtanulni. Ennek eredménye, hogy mindenki szalad valami után, amit nem ér el. Ez a jelenlegi társadalmi berendezkedés alapja. Az igény, meg szükséglet útvesztője. Mit tekintünk létszükségletnek? Víz, étel, levegő, stb. A jelen kor igényei azt diktálják, hogy "Hitessük el az emberekkel, sokkal több a létszükségletük!" Így az emberek keresik az egszisztenciát, lakástulajdont, autó, egyéb kütyü, stb. apróságokat. Nekik ez szükséges. Miért? Az életet megkapták, a levegőt, vizet, ételt, napfényt is.
Ez az állandó hajsza viszont megkeseríti az életüket. Ha megszerzi, akkor utána mást akar megszerezni, majd még valami mást, utána pedig az először megszerzettet kell(!?) lecserélnie. Így eljutunk oda, hogy a soha meg nem elégedés árnyékolja be az életet. Az elérhetetlen elérhetetlen marad, csak a vágyódás költözik be az életbe. Közben nem veszik észre a körülöttük lévő értékeket. Amit kaptak, sokat nem kell tenni érte, nem drága. A természet frissessége, pozitív energiái, egy gyermek mosolya, tiszta lelke, pozitív kisugárzása, a család, társaság, törődése.
A materiális javak szemben állnak ezekkel az értékekkel, mivel mind a kettőért kell hozni áldozatokat. Sajnos ma már az a jellemző, hogy a materiális javak megszerzése szemben áll más értékekkel, amiket ezért az emberek hanyagolnak, így ezekre már nem tudnak odafigyelni.
Követekezmény: igen, megszerzik az emberek ezeket a materiális javakat, cserébe tönkremegy a természet, a gyermek nem mosolyog, nincs pozitív kisugárzása, tönkremegy a család, társaság a törődés hiányában.
Az ember felteheti a kérdést magának élete végén:
MEGÉRTE?
Ez az állandó hajsza viszont megkeseríti az életüket. Ha megszerzi, akkor utána mást akar megszerezni, majd még valami mást, utána pedig az először megszerzettet kell(!?) lecserélnie. Így eljutunk oda, hogy a soha meg nem elégedés árnyékolja be az életet. Az elérhetetlen elérhetetlen marad, csak a vágyódás költözik be az életbe. Közben nem veszik észre a körülöttük lévő értékeket. Amit kaptak, sokat nem kell tenni érte, nem drága. A természet frissessége, pozitív energiái, egy gyermek mosolya, tiszta lelke, pozitív kisugárzása, a család, társaság, törődése.
A materiális javak szemben állnak ezekkel az értékekkel, mivel mind a kettőért kell hozni áldozatokat. Sajnos ma már az a jellemző, hogy a materiális javak megszerzése szemben áll más értékekkel, amiket ezért az emberek hanyagolnak, így ezekre már nem tudnak odafigyelni.
Követekezmény: igen, megszerzik az emberek ezeket a materiális javakat, cserébe tönkremegy a természet, a gyermek nem mosolyog, nincs pozitív kisugárzása, tönkremegy a család, társaság a törődés hiányában.
Az ember felteheti a kérdést magának élete végén:
MEGÉRTE?
Prophet 2008.05.20. 14:17:33
Már ha elgondolkodunk rajta, megéri. Sajnos tényleg bálványokat imádunk, amik éppen hogy felismerhető jegyeket hordoznak magukon, de ezek egyezményesek, univerzálisak, mindenhol ugyan azt jelentik. Mindig vallástalanodásról beszélünk, de a régi helyett új dolgokat imádunk. Próbálunk a kedvükben járni, ész nélkül. Lehet, hogy nem gond, ha ezek a hétköznapi dolgok nem elégítenek már ki.
Viszont azt se felejtsük szerintem ki, hogy az aszkézis, a szándékos önmegtagadás sem járható út. A fejlődés igen is fontos, hogy többé váljunk. Ha ehhez némi technikai, materiális dolog is szükséges, élni kell vele. Egyelőre testi valónk van, így nem hagyhatjuk figyelmen kívűl. Azonban a felhalmozás, meg az esztelen fogyasztás nem egyenlő a fejlődéssel. Az hogy nagyobb az autód, drágább a napszemüveged nem jelent feltétlen előrelépést. Alatta, benne még ugyan az az ember vagy.
Szerintem magunkat kell fejleszteni. És ezt csak úgy tehetjük, a a sok felesleges ágat, ami árnyékot vet a számtalan útra, lecsapkodjuk. Áldozni kell..
És köszönöm a hozzászólást, elgondolkodtató volt.
Viszont azt se felejtsük szerintem ki, hogy az aszkézis, a szándékos önmegtagadás sem járható út. A fejlődés igen is fontos, hogy többé váljunk. Ha ehhez némi technikai, materiális dolog is szükséges, élni kell vele. Egyelőre testi valónk van, így nem hagyhatjuk figyelmen kívűl. Azonban a felhalmozás, meg az esztelen fogyasztás nem egyenlő a fejlődéssel. Az hogy nagyobb az autód, drágább a napszemüveged nem jelent feltétlen előrelépést. Alatta, benne még ugyan az az ember vagy.
Szerintem magunkat kell fejleszteni. És ezt csak úgy tehetjük, a a sok felesleges ágat, ami árnyékot vet a számtalan útra, lecsapkodjuk. Áldozni kell..
És köszönöm a hozzászólást, elgondolkodtató volt.
..az írás megmarad