Milyen jó is lenne, ha üzenni tudnánk a jövőbe, igaz? Nyomot hagynánk, olyan tanulságokat és példákat állíthatnánk az eljövendő generációk elé, melyekből okulhatnak, esetleg áhítattal tekinthentek az dicső ősökre. Sok a feltételes mód, a kelleténél tényleg több, de ettől kezdve vége. Csak kijelentések, tények következnek. Majdhogynem kinyilatkoztatások: az ősember a barlang falára mázolt, kő- vagy agyagtáblákat használtak a Folyóközi népek, Egyiptomban ott vannak a piramisok.. a kultúra bölcsője, az antik tudás méhe, Göröghon is kitett magáért. Nem maradnak le a rómaiak sem. Tulajdonképpen elsorolni is nehéz, hogy mit is tettek értünk a rómaiak. Aztán nagyot ugrok, mert nem szakdolgozatot írok.. divat volt időkapszulát készíteni, ami szerintem is vagány dolog. Abba lehetet levelet írni, meg ajándéktárgyat elhelyezni. Tulajdonképpen, ahogy kigondoltuk ezeket, vagy elástuk, a jövőben már meg is kaptuk, bár lehet, hogy az akkurátus énünk még végig kell hogy éljen 5-10 évet, de ahogy a kőtáblák is megvannak, és azokat is elkészítette valaki, úgy a kapszulánk is már megjelent a jövben. Ha valaki visszamenne a múltba, cselekedne valamit, a változást már érzékelnénk, pl ha lepisálná a tanácsháza oldalát, akkor ott nem nőne virág. Egyik pillanatról a másikra. Megérkezett az üzenet. Tehát egyből válaszolhatnánk is rá, ha működne az időutazás... de a lényeg. Tegnap kaptam a múltból egy üzenetet. Egy év késéssel ért ide, pont ahogy terveztem. Van egy vicces oldal ugyanis: http://futureMe.org, ott beállíthatjuk kedvünk szerint, hogy mit üzenünk, mikorra érkezzen meg, ilyenek. Hirtelen meg is lepődtem, hogy ez mi. Aztán elmosolyodtam. Ki lehet próbálni! Tessék csak, tessék!