Kurvára. Tényleg.. tépem a hajam, a fejem meg a falba verem. Este 11 után. A házmester megint. Megint. Mindig ugyan az. Retro-lemezek végtelenítve. Így nem épül ki az úttörő őrs, el lesz majd hanyagolva, belepi a rozsda. Ilyen düledező épületek fognak majd állni ottan, talán egy-egy emlékmű hirdeti az utókornak, hogy tanuljatok. Persze ne azt, amit a fejetekbe akarnak sűríteni. Magatokat értékelni, megérteni.. mert a világot kívánom megösmerni, látni, tanítani... aztán így a perszonáluniómon túl sem jutottam. Le vagyok horgonyozva egy 713 méteres tó közepére, ami hegyomlással keletkezett, és már sosem éri el a tengert. Letépte a szél a vitorlát. Viszont, azt mondom, basszák meg a sziklák, robbantsunk utat, áradjunk ki. Vigyázni, jön a víz..