Eső nélküli elázás. Vajon ez kell a felismeréshez? Irracionális, egy fokozattal beljebb, s van mire fogni! Amit amúgy is: Kékes fényben ragyogó vénák, meg artériák. Ez jelenti, hogy rám esteledett, körül ölel az éj, s más nem maradt, csak a betű. Nézem őket, fejteném, hogy a…

Nincsen más, csak a csend van.... úgy esett, hogy valóság leírására használt szavak elkoptak, elporladtak.  Értelmüket vesztették. A világ túlságosan groteszk, álomszerű. Hazug és ámító. Amiből úgy tűnik, nincs ébredés. Ameddig nem lehet megnevezni, rámutatni a dolgok…

A könnyektől küszködve ragadok most billentyűzetet. Nehéz a szívem, de tudom, nem lehet a bánat eledele. Még az olyan roppant nehéz pillanatokban is reménykednünk kell, mint ez a mostani. A remény az, ami segített átvészelni a vérzivataros századokat, erőt adott, hogy felálljunk…