Sajnos annyira nem frissek az élmények, gondolatok, hogy hitelesen leírjam. Tegnap hajnalban, a szikrázó napsütésben, és a metsző hidegben még egészen közelinek, ésszerűnek tűntek, mára, huszon pár óra távolságból (ebben a pillanatban már hatszor 24, de lesz az hét is)...…

Érdekes, úgy tűnik az ember lehet boldog. A felhőtlen érzések adják ezt, az, hogy most már nem függ semmitől, és jöhet bármi, vihar, eső, szél, (a haj tart), nem igazán számít. Talán még táncra is perdülne. Merthogy olyan jó kedve van. A szó, amit kerestem, és jól leírja…