Irgalmasság, könyörület? Erre vagyunk büszkék. Ezzel különböztetjük meg magunkat az állatoktól... Bizonyára ez a felsőbbrendűségi érzés valahol a Hold sötét oldalán áztatta a lábát, amikor a felebarátok hagytak meghalni egy 49 éves asszonyt egy kórház várótermében, a Nagy Almában.

Kings County Hospital, pszihiátriai osztály. Egy beteg közel 24 órája ül egy helyben, aztán lefordul a székről. Még él egy fél órát, aztán emberhez méltó módon, rángatózva, a székek között, arccal lefelé kilehelte a lelkét. Porból lettünk, porrá leszünk. Jogunk van az élethez. Vajon a méltóságteljes halálhoz miért nincs?

Az, hogy a betegtársai ezt teljesen megszokott esetként kezelik, nem lep meg. Kit érdekel manapság egy földön fekvő ember? Inkább adományozzunk a Mancs kutyaotthonnak, mert azok olyan cukin néznek. Egy párás orr, meg bánatos kutyaszem megnyit minden szívet. Az orvosi személyzet viszont tartozik valamennyi felelősséggel. Igaz, hogy csak egy nigger (lehetett volna más is, ez most mindegy) volt, egy öreg mammer, akinek már úgyis mindegy, csak nyűg a társadalombiztosítás, meg a nővérkék nyakán. Az egyik biztonsági őr is csak ült a székén és bámult a holttestre (akkor még élt), de semmit sem tett.Not my business...

A személyzet felelőtlenségéből bírósági ügy kerekedett, a biztonsági kamera felvételei perdöntőek. Az erős idegeknek ajánlottak, azt írják. Ecce Homo:

Az eset (így írnak róla. Meghalt egy ember, eset) 19-én történt, azóta bár melóst valagba rúgtak, köztük a szekuritátét is, meg a doktor urat is, aki kicsit flegmán kezelte a dolgot. A mentalitásukon változtatnak, becs szó: a kórház illetékesei azt ígérték, ezentúl maximum 10 órára csökkentik a várakozási időt és 15 percenként bemennek a váróterembe, hogy ellenőrizzék a pácienseket.

Miért érzek én hasonlóságot az amerikai biztosítási rendszer, kórházi ellátás  és a magyar viszonyok között? Amíg nem aludtam a folyosón, nem tudom megmondani. Szóval, kerüljük a kórházat. Lesz még itt is bazmeg.