Bár már véget ért a szezon szemeszter, vagy félév, és nem nagyon aktuális az egyetemről beszélni, mégis elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha egyszer nem szálnék fel a buszra. Jó, mehetnék gyalog. De mégis, hogy okozhat örömet valakinek ez a mókuskerék? Minden nap ugyan akkor kelni, ugyan azon az útvonalon járni... ugyanakkor csak két napja (vagy éjszakája) tart a szünet, de már most megbolondulok az unalomtól. Hiányozni fog az utolsó héten, az tuti. Későn tanulom meg értékelni a dolgokat. Valami értelmet kéne találni. Az hogy már három napja nézem hajnali 5-kor a rigókat, hogy hogyan kergetik a verekebeket az mókás, de nem köt le... majd kisétálok egy magaslatra, és megnézem a napfelkeltét. Abból úgyis keveset láttam.