Eltelt hát a karácsony, ahogy jött, úgy tűnt el a ködben. Egész jól telt, az ajándékai úgy érzem, megtalálták a helyüket, jól eltaláltam az igényeket! Azóta tesóm például olvas, nem kis szó! Ez azt jelenti, hogy nem lett meg az SS motor, de bánja kánya. Mondjuk most mondják a Híradóban, hogy 300 Ft lesz egy kiló kenyér. Ennek nagyon örölünk! Most már tényleg be kéne vezetni a 300 forintos váltót, mondjuk az lenne a neve, hogy Horváth Ágnes:
-Csókolom, egy kiló kenyére lesz!
-Barna?
-Igen, abból! De ne szárazat adjon!
-Jóvan, tessék. 1 Horvátot kérek... apró nincs? Kökény tallér?
De vissza a témáhjoz. A karácsonyvfa roppant dekoratív, szép, a tűlevelei gyönyörű, mély zöldek, és eddig még nem is indultak oszlásnak. Sajnos ki kellett érte vágni egy élő fát, de messzimamáéktól van, szóval a közelbe hozza őket valamennyire. Ha valaki azt kérdezné, mit csináltam a karácsonyfa alatt, először rávágnám, hogy persze, neki estem a pakkoknak, mint afgán gyerek a segélycsomagnak, de átvitt értelemben, sőt gyakorlatilag is azt mondanám, hogy tanultam, mint a gép, bár nem vagyok robot: Thomas Junker, meg Portertől a Vér és Virtus, mind kellemes karácsonyi olvasmányok. Szerencsére többet nem kell vele foglalkozni!
Szilveszterre viszont nagyon lehangolt lettem, már tele volt a
Ilyen szellemiséggel vezérelve próbálom majd folytatni a webnaplóm, találtam már egy másik cikknek valót is, még akár ma is megcsinálhatom....
U.I: Mindenkinek Sikerkeben.... bla bla bla
..az írás megmarad