Ettől a videótól kicsit padlót fogtam. Hihetetlen, mire nem képes ez az ember. Reggel neki is állok szerintem fekvőtámaszozni... hihetetlen.

Amíg el nem készül a másik bejegyzés, hangolódjunk. Most nincs kedvem keresgélni...

Ma találkoztam a szőkökútnál az Istennel. Rám mosolygott. Miután eltette a villámló botot, és beletörölte a hugycseppeket az ingébe, szélesre nyílt a szája, kivillantak a maradandó fogai a hányástól különböző színekben - mint szájbersárga, neonzüld- pompázó szakálla…

Kinn áltam az esőben, fejemre szakadt az ég, a vizet belecsapta az arcomba a szél. Erősen átnedvesedtem, de szerencsére nem volt feltűnő, hogy mellette be is pisáltam, mert szembe jött az élet. Azt mondta, nem szabadulsz könnyen. Bazmeg...

                                            …

-Bejössz egy pár percre?-Miért ne, ráérek egész déután.-Csipszet? Vagyis ilyen rózsaszín pufit. Snack, vagy mi. Majdnem olyan, mint a zizi, meg a krumpliszirom keveréke.-Inkább kihagyom. Annyira nem bizalom gerjesztő.-Jó, leteszem ide az asztalra. Hozok egy tálkát neki, addig…

Jövék haza, csend volt, és éjszaka. Komor kedv, komor idő. De azért másra nem vetítem ki, nincsenek személyiség zavaraim, csak neurózisok. Vagy ki tudja. Lényeg, hogy ahogy a lábam elé bámultam, látám vala, hogy egy szegény cserebogár a hátán brékel, kapálódzik, próbál…